A belgyógyászat az egész szervezet, az egész ember betegségeivel foglalkozó orvoslás. A belgyógyász feladata, hogy megítélje, a panaszok, leletek, tünetek utalhatnak-e betegségre, szükséges-e valamilyen orvosi beavatkozás, illetve adott esetben mi a további teendő a beteggel, szükséges-e specialista szakvéleményét kikérni.


Tudnivalók a rendelésre érkező páciensek számára

A belgyógyászati szakrendelésre beutaló szükséges. Hirtelen fellépő panaszok, tünetek ellátására nem hivatott a szakrendelés, ilyen esetben a háziorvost kell felkeresni. Sürgősségi ellátásra a szakrendelés nem vehető igénybe.

Fontos, hogy a szakrendelésre a páciens hozza magával valamennyi korábbi vizsgálatának eredményét, zárójelentéseit, leleteit, még azokat is, amelyekről úgy gondolja, hogy nem függenek össze jelenlegi panaszával, tünetével. (Ez azért fontos, mert az orvos számára a korábbi leletek irányt mutatnak a betegség megjelenésével, fennállásának idejével, illetve a betegség lefolyásával kapcsolatban.)

Nagy segítség, ha a beteg otthonában átgondolja, esetleg leírja a panaszait, tüneteit, ami miatt felkereste az orvost, hiszen sokan zavarban vannak, vagy az izgalomtól megfeledkeznek valamilyen fontos információról, és csak később jut eszükbe, amikor már eljöttek az orvostól.

Aki rendszeresen gyógyszert vagy gyógyszereket szed, mindenképpen írja fel ezeknek a gyógyszereknek a nevét és erősségét (hány milligrammos), valamint hogy naponta mikor, hány alkalommal szedi őket. Számos panasz és tünet lehet gyógyszer mellékhatása vagy az együtt szedett gyógyszerek kölcsönhatásának jele. Fontos az étrend-kiegészítők és vitaminok listája is, hiszen ezek hatással lehetnek bizonyos gyógyszerek felszívódására.

A szakrendelés időpontjában a páciens röviden konzultálhat a belgyógyásszal telefonon. Ha az orvos úgy ítéli meg, biztosíthatja a beteg soron kívüli előjegyzését.


A belgyógyászat szakterületei, kiegészítő vizsgálatok

A belgyógyászat az orvostudomány fejlődésével számos szakterületre specializálódott. A szívgyógyászattal a kardiológia, az emésztőrendszeri megbetegedésekkel a gasztroenterológia, a tüdőbetegségekkel a pulmonológia, a májbetegségekkel a hepatológia, a vér- és vérképző rendszeri betegségekkel a hematológia, a vesebetegségekkel a nefrológia, a belső elválasztású mirigyek betegségeivel az endokrinológia, a cukorbetegségekkel a diabetológia, az érbetegségekkel az angiológia foglalkozik.

Az általános belgyógyász feladata, hogy a beteg panaszai, leletei, valamint a vizsgálat alkalmával észlelt tünetek alapján megítélje, fennáll-e valamilyen betegség lehetősége, milyen súlyos elváltozásról van szó, szükségesek-e további vizsgálatok, igényli-e specialista bevonását a kezelés. A belgyógyász általános állapotfelmérést is végez, ami a tüneteket, panaszokat még nem okozó, lappangó betegség felfedezésében – illetve kialakulásának megelőzésében – fontos lehet. A belgyógyász elrendelhet különböző további vizsgálatokat a diagnózis felállításához – ilyen az ultrahang, a CT, az MR, a röntgen, a kiegészítő laborvizsgálatok, a belső tükrözések (endoszkópia), a szövettani mintavételek, az izotópos vizsgálatok –, valamint speciális szakrendelésre is beutalhatja a beteget.