A neurológia vagy ideggyógyászat az idegrendszer betegségeivel foglalkozó orvosi tudományág. A neurológus fő feladata a szervi (strukturális) idegrendszeri károsodások diagnosztizálása és kezelése. 

Az idegrendszert két nagyobb részre osztjuk: központi és perifériás idegrendszerre. A központi idegrendszert az agy és a gerincvelő alkotja, a környéki (perifériás) idegrendszer pedig azon idehálózat összessége, amely az agy és a gerincvelő összeköttetéseit biztosítja a szervezet többi részével. 


A neurológiai vizsgálat menete

A neurológiai betegvizsgálat a kórelőzmény felvételével és a panaszok kikérdezésével kezdődik. Lényeges, hogy a páciens minden korábbi orvosi dokumentációját, valamint az aktuálisan szedett gyógyszerekről részletes gyógyszerlistát hozzon magával!

Ezt követi a fizikális vizsgálat, ami kb. 10-15 percig tart, és fájdalmatlan. Az agyidegeket, izomerőt, izomtónust, reflexeket, érzőkört, egyensúlyi funkciókat vizsgálja az orvos. Szükség lehet memóriatesztek elvégzésére is. A diagnózis felállításához további eszközös vizsgálatokat rendelhet el az orvos: képalkotó vizsgálatok (röntgen, koponya- és gerinc-CT ill. -MR-vizsgálat), EKG, EEG, EMG, ultrahangvizsgálat, kiváltottválasz-vizsgálatok, laboratóriumi vizsgálatok, izotópos vizsgálat.

A neurológiai betegségek gyakran együtt járnak más szervek betegségeivel, ezért sokszor egyéb szakorvosi vizsgálatra is szükség lehet a diagnózis felállításához, a kezelés megkezdéséhez (szemészeti, fül-orr-gégészeti, fogászati, reumatológiai, kardiológiai szakvizsgálat).

Neurológiai szakrendelésre háziorvosi, ill. bármilyen szakorvosi beutalóval jelentkezhetnek a páciensek. 


A leggyakoribb neurológiai betegségek


Cerebrovaszkuláris betegségek (agyi érbetegségek, stroke)

A cerebrovaszkuláris betegségek 50 év felett a leggyakrabban előforduló neurológiai kórképek. A stroke a harmadik leggyakoribb halálok, és a tartós rokkantság legfontosabb előidézője világszerte. Stroke-ról beszélünk a központi idegrendszer vérellátási zavara miatt bekövetkező károsodások esetén. A stroke az esetek 80-85 százalékában vérhiányos, a fennmaradó 15-20 százalékban vérzéses (agyvérzés, subarachnoideális vérzés) eredetű.

A stroke kialakulását TIA előzheti meg (átmeneti agyi iszkémiás esemény). Ebben az esetben a neurológiai tünetek 24 órán belül megszűnnek, de ismétlődhetnek. A TIA/stroke sürgősségi ellátást követel! A tünetek észlelése esetén azonnal értesíteni kell a mentőszolgálatot, ill. a beteget minél előbb a legközelebbi neurológiára, ideális esetben stroke-centrumba kell szállítani. Minden perc késlekedés a gyógyulás esélyét rontja!

A leggyakoribb tünetek, amelyek stroke-ra utalnak: féloldali zsibbadás és/vagy féloldali végtaggyengeség, ritkábban egy végtag zsibbadása, gyengesége. Azonos oldali szájzug- és kézzsibbadás, gyengeség. Egyik oldali szájzug lefittyedése, a beszéd elkentté válása, kettős látás, látászavar, látótérkiesés. Szótalálási zavar, a beszéd akadozóvá válása, a beszédmegértés zavara. Forgó szédülés, elkent beszéd, kettős látás, látászavar esetleg tudatzavar egyidejű jelenléte.

A stroke rizikófaktorai: életkor, nem, magas vérnyomás, cukorbetegség, magas vérzsírok, dohányzás, vesebetegség, obstruktív alvási apnoe, szívbetegség.


Fejfájások

A fejfájás a  tíz leggyakoribb panasz egyike, ami miatt a betegek orvoshoz fordulnak. Az esetek többségében a fejfájás mögött nem találunk organikus idegrendszeri eltérést. Önálló fejfájásbetegségek a migrén, a tenziós fejfájás, a klaszterfejfájás.

Fejfájást okozhatnak emellett a szemészeti, fül-orr-gégészeti, fogászati betegségek, a cukorbetegség, a vesebetegség és az egyéb anyagcserezavarok, a fejsérülés, a temporális arteritisz, a fertőző betegségek, az agyi nyomásfokozódás, a daganatok. A fejfájás kivizsgálása az anamnézis és a panaszok elemzésén, a góctünetek keresésén, az agyi képalkotó vizsgálat elvégzésén alapul. 


Demenciák

Szellemi leépüléssel, a szerzett ismeretanyag elvesztésével, a tanulás képességének elvesztésével, a viselkedés és a személyiség megváltozásával, esetleg mozgászavarral járó kórképek. Leggyakoribb demenciák: Alzheimer-kór, frontotemporális demencia, Lewy-testes demencia, vaszkuláris demencia, de bizonyos fertőző betegségek és metabolikus zavarok (máj-, vesebetegség, pajzsmirigybetegség), valamint hiánybetegségek (B12-vitaminhiány, B1-vitaminhiány, alkohol) is okozhatnak demenciát.  A legtöbb demencia progresszív és visszafordíthatatlan.


Epilepszia

A központi idegrendszer biológiai sajátossága, hogy bizonyos ingerekre epilepsziás rohammal válaszol. Egészséges emberek 4-5 százalékánál alakulnak ki epilepsziás rohamok, a melyek az élet folyamán nem ismétlődnek. A klinikai gyakorlatban elkülönítjük egymástól a visszatérő rohamokkal jellemezhető epilepszia betegséget, és a nem epilepsziásoknál kialakuló epilepszia-szindrómákat, amelyek „szimptómás” vagy „alkalmi” epilepsziás rohamok. 


Parkinson-kór és Parkinson-plusz-szindrómák

A Parkinson kór lassan előrehaladó degeneratív idegrendszeri betegség. Az agyban a mozgásszabályozó bazális ganglionok működészavara, dopamintermelésének csökkenése következtében alakulnak ki a tünetek: nyugalmi remegés, izommerevség, meglassultság, tartási instabilitás. A betegség gyakran jár depresszióval és a gondolkodás lelassulásával. 


Immunológiai hátterű neurológiai betegségek (szklerózis multiplex, Devic-betegség)

A szklerózis multiplex a központi idegrendszer leggyakoribb neuroimmunológiai betegsége, több gócú fehérállományi károsodásokkal jár. Autoimmun gyulladásos reakció váltja ki. Elsősorban a fiatal felnőtteket érinti, leggyakrabban 20-40 éves kor között kezdődik. Európában 100 ezer lakosra 50–100 megbetegedés esik. Magyarországon 8-10 ezerre tehető a betegek száma. A relapszusok kezelésére szteroidot, hosszú távon immunmoduláns kezelést alkalmaznak. A kezelés SM-centrumokhoz kötött. 


További neurológiai betegségek

  • neuropátiák (pl. cukorbetegséghez, vesebetegséghez, alkoholfogyasztáshoz társuló neuropátiák)
  • neuralgiák: valamely ideg ellátási területén hirtelen kialakuló intenzív, néhány másodpercig tartó fájdalom, ami sokszor provokálható (trigeminuszneuralgia, occipitális neuralgia)
  • mozgatóneuron-betegségek (ALS)
  • izombetegségek (miaszténia grávisz, miopátiák)
  • az idegrendszer daganatos megbetegedései