Nőgyógyászat

A páciensek nőgyógyászati rendelésre tervezetten – az évente ajánlott rákszűrésre, fogamzásgátlás megbeszélésére, terhességvállalás előtti vizsgálatokra – vagy nagyon gyakran nem tervezetten, vagyis különféle panaszok miatt jelentkeznek.

A szűrővizsgálatok fontosságát alátámasztja az a tény, hogy a méhnyakrák lassan, különböző rákmegelőző állapotokon keresztül alakul ki, így a rendszeres szűrővizsgálatok révén ezen állapotok felismerésével és gyógyításával a rákos esetek nagy hányada megelőzhető. 


Vizsgálat előtti beszélgetés

A vizsgálat előtti beszélgetés során az orvos szóban, illetve az előző vizsgálatok rendelkezésre álló leletei alapján tájékozódik a beteg panaszairól, az  eddigi nőgyógyászati és szülészeti eseményekről (terhesség, szülés, műtétek, menstruációval kapcsolatos esetleges problémák), a jelen állapottal kapcsolatos kérdésekről (menstruációs ciklus kezdete, hossza, a vérzés intenzitása, hüvelyi folyás, fájdalom, valamint az általános gyógyszerszedéssel, gyógyszerérzékenységgel kapcsolatos kérdések, más nem nőgyógyászati betegségek, illetve a családban előforduló betegségek stb.). 

Fontos, hogy a páciens ne a menstruáció idejére időzítse a vizsgálatot, vizsgálat előtt ne végezzen hüvelyöblítést, ne használjon tampont, fogamzásgátló krémet, zselét vagy más hüvelyi gyógyszert.

A tulajdonképpeni vizsgálat az alábbiakból áll.


Hüvelyi feltárás

Mivel a mellső és hátsó hüvelyfal alaphelyzetben egymáshoz simul, a hüvely feltárásához az orvos hüvelytükröt (Cusco-tükör) – közismert nevén „kacsát” – vezet be zárt állapotban a hüvelybe, majd ott szétnyitja, így láthatóvá válik a hüvely fala és a méhnyak hüvelyi része. Először szabad szemmel, majd egy speciális nagyító eszköz (kolposzkóp) segítségével tekinti meg a hüvely falát és a méhnyak külső felszínét borító hámot, kiszűrve a kóros hámelváltozásokat. Megjegyzendő, hogy a szeméremtest hámelváltozásai szintúgy a kolposzkóp segítségével vizsgálhatók. 

A feltárás során végezzük a citológiai mintavételt.


Citológiai mintavétel

A mintavétel lényege, hogy speciális eszközzel a méhnyak felszínéről, a külső méhszáj környékéről és a nyakcsatorna kezdeti szakaszáról lesodródó hámsejteket tartalmazó mintát veszünk. A levált hámsejteket tartalmazó kenetet tárgylemezen megfelelően fixálva citológiai vizsgálatra küldjük. A citológus a kenetben található hámsejtek elváltozásaiból tud a különböző kóros állapotokra utaló következtetéseket levonni. A kolposzkópos és citológiai lelet együtt határozza meg az esetleges további vizsgálatok, illetve kezelések szükségességét.

A citológiai vizsgálat során látótérbe kerülő gyulladást és fertőzéseket okozó kórokozókat (baktérium, gomba, Trichomonas stb.) szintén jelzi a citológus. Ennek alapján a kezelés elkezdhető, illetve szükség szerint további vizsgálat (tenyésztés váladékból stb.) indítható.

A citológiai lelet és a kolposzkópos kép alapján eldönthető, hogy szükséges-e a rák kialakulásában fontos szerepet játszó HPV vírus jelenlétének, illetve típusának meghatározása.

Ha a citológiai lelet negatív, és a kolposzkópos kép nem mutat kóros eltérést, a továbbiakban nincs teendő. Amennyiben kóros elváltozást jeleznek, annak foka határozza meg a vizsgálat ismétlésének szükségességét bizonyos idő után (az időfaktor lényeges: a vizsgálatot bizonyos idő elteltével kell és lehet megismételni). Ha az elváltozás bizonyos súlyossági fokot elér, szövettani mintavételre (műtéti körülmények között végzett kimetszésre: konizációra) van szükség a pontos kórisme felállításához és az esetleges további kezelés szükségességének és mikéntjének megállapításához.


Bimanuális vizsgálat

A bimanuális (két kézzel végzett) vizsgálat tipikus nőgyógyászati vizsgálati módszer. Lényege, hogy a vizsgáló két kéz egyszerre tapint a hüvely és a hasfal felől. (Természetesen a hüvely felől csak ujjal történik a tapintás.) A kétkezes vizsgálattal a belső nemi szervek (méh, petefészkek, petevezetők, tartószalagok, húgyhólyag) nagysága, formája, helyzete és kóros elváltozásai jól kimutathatók. 


Emlővizsgálat

A komplex nőgyógyászati vizsgálat (szűrővizsgálat) negyedik, befejező eleme az emlők vizsgálata. A vizsgálat az emlők megtekintését, illetve körültekintő áttapintását, valamint a környéki nyirokcsomók elhelyezkedési területeinek vizsgálatát jelenti. Az emlőszűrés kiemelten fontos része a komplex mammográfiás vizsgálat, szükség szerint kiegészítve az emlőultrahang-vizsgálattal.

A fentiekben a nőgyógyászati szűrővizsgálat lépésein keresztül mutattuk be a nőgyógyászati vizsgálat menetét. Amennyiben a páciens nem szűrővizsgálatra, hanem valamilyen panasszal érkezik, ugyanezen vizsgálati módszereket alkalmazzuk, szükség szerint kiegészítve laboratóriumi, képalkotó (hüvelyi és hasi ultrahang, CT, MRI stb.), esetleg más speciális vizsgálatokkal, a melyek szükségességéről és jellegéről a teendők megbeszélésekor tájékoztatjuk a pácienst.